Tisztelt leendő Vállalkozó!
Mielőtt vállalkozását elindítaná rengeteg feladat áll Ön előtt. Még ha egyéni vállalkozás kiváltásán gondolkodik, akkor is!
Ebben a fejezetben részletesen ismertetni fogom Önökkel, melyek azok a feladatok, amelyek szükségesek egy sikeres társas vállalkozás indításhoz.
Kérem, fogadja meg jótanácsom: A cégalapítás nem az ügyvédnél kezdődik!
Botorságnak tartom, ha valaki üzleti terv (különösen a pénzügyi terv), vagy SWOT-analízis elkészítése nélkül indítsa el, illetve működtesse vállalkozását. Ennek elmulasztása nem bátorság, hanem felelőtlenség, és gyakran hatalmas anyagi veszteséggel is jár.
Volt építőipari ügyfelemnek sikerült egy nagy cégtől megbízást kapnia. Elvállalta, örült, hogy sikerült végre munkát kapnia, és ez minden mást elfeledtetett vele. Sajnos öröme nem sokáig tartott…
A megbízási díj kézhezvételét követően kifizette a munkásait, és a felmerülő egyéb költségeket (adók, járulékok, eszközbérlet, utazási költség, stb.), majd azzal szembesült, hogy még neki kellett a zsebébe nyúlnia, mert a bevétele nem fedezte az összes kiadását.
A következő munka elvállalása előtt leültünk, együtt átszámoltuk a költségeket (1,5-2 órát vett ez igénybe), és ennek tudatában adott árajánlatot az elvégzendő munkára, amelyet a megbízó elfogadott. Ügyfelem tisztességes haszonra tett szert ezen a projektjén.
másik eset
Egyik ismerősöm lángossütőt nyitott a villamos végállomása közelében. Kevés forgalma volt, ugyanis a bolt a beálló villamosok végétől még 30 méterre vissza volt. Az emberek többsége nem volt hajlandó hátra menni lángost venni. Amikor a lángossütőjét közvetlenül a villamos végállomása mellé tette át (50 méter), akkor a forgalma meredeken ívelt felfelé.
Az üzleti (pénzügyi) terv, illetve a SWOT-analízis elkészítéséhez javaslom megfelelő szakemberek bevonását. Tapasztalatból tudom, hogy a vállalkozók kezdeti lelkesedése nem a realitás talajára helyezi el a várható bevételek összegét, arról nem is beszélve, hogy bizonyos vállalkozási célú költségeknek adó-, és járulékterhe is lehet, amellyel a vállalkozó nem feltétlenül van tisztában. Viszont a kiadásait jelentősen megemelheti.
A sikeres cégindítás kulcseleme tehát a tervezés.
Meg kell tervezni, hogy megéri-e a vállalkozást elindítani pénzügyi, illetve versenytársi szempontból, és meg kell tervezni a céget is.
Az eljáró ügyvédnek drága az ideje, nem feltétlenül fog órákat eltölteni egy-egy új vállalkozás képviselőjével, hogy pontról pontra haladva, végre összeálljon a cég alapító okirata, és be lehessen küldeni a cégbíróságra a bejegyzés iratait.
Azok az ügyfeleim, akik megfogadták tanácsomat, és az én instrukcióim alapján előre „kidolgozták” a cég megalakulását, maximum félórát töltöttek az ügyvéd irodájában.
Nézzük sorban, melyek azok a kérdések, amelyek felelősségteljes megválaszolása hozzásegíti a vállalkozót ahhoz, hogy valóban csak 30 perc legyen a cégalapítás.
- Milyen tevékenységet szeretne végezni?
- Kell-e a tevékenységek végzéséhez engedély?
- Milyen legyen a cégforma?
- Mi legyen a cég neve?
- Ki legyen a tulajdonos, illetve a vezető tisztségviselő?
- Hol legyen a székhely, az iratok tárolása? Saját lakásban, vagy székhely-szolgáltatónál?
- Kell-e telephely?
- Hol vezesse a cég a bankszámláját?
- Mennyi legyen a cég kezdő vagyona?
- Kell-e külső forrás, azaz hitel, vagy befektető társ?
- Mekkora éves árbevételre számít? Milyen költségszintet tervez?
- Munka mellett vagy főállásban fogja végezni? Jövedelmet ki akar-e venni a cégből? Hogyan?
- Eszköz-igényes vagy élőmunka-igényes a tevékenység?
- Lesz-e alkalmazott a cégben?
- Kit akar megszólítani a cég (vevőkör, célközönség)?
- Kell-e postai átirányítás?
És folytassuk a részletekkel.
Milyen tevékenységet szeretne végezni?
A jelenlegi magyar jogszabályok szerint a vállalkozásoknak be kell jelenteniük az általuk végzett tevékenységeket. Ezt a célt szolgálja a négy számjegyű kódrendszer, a Tevékenységek Egységes Ágazati Országos Rendszere (TEÁOR).
A cég főtevékenységét a vállalkozás alapító okiratába fel kell tüntetni. Ezt a dokumentumot az ügyvéd készíti.
Amennyiben egyéb tevékenységeket is végezni akar, abban az esetben nem feltétlenül szükséges azokat az alapító okiratba beleíratni az ügyvéddel.
Javaslom, hogy ezeket a tevékenységeket külön, közvetlenül az állami adóhatóság (Nemzeti Adó és Vámhivatal) felé jelentsék be a YYT201T (2020-ban a 20T201T) bejelentő lapon. A NAV az „egyablakos rendszer” keretében az egyéb tevékenységek bejelentését továbbítja az illetékes Cégbíróság felé, így azok a cégkivonatban is fognak szerepelni.
Az átfutási idő (NAV-hoz történő bejelentéstől a cégkivonatban történő megjelenésig) általában egy-két hét.
Vannak olyan tevékenységek, amelyek valamilyen engedély birtokában végezhető.
Ezekről a következő részben lesz szó.
A sorozat további részei:
- VÁLLALKOZÁSI FORMÁK ÖSSZEHASONLÍTÁSA
- EGYÉNI vs TÁRSAS VÁLLALKOZÁS
- TÁRSAS VÁLLALKOZÁS MEGALAPÍTÁSA
Előző részek:
A cikk írójáról:
Szekeres Zsolt, regisztrált mérlegképes könyvelő, adószakértő. A vállalkozást indítók, és az ingatlanhasznosítók adótanácsadója. E témakörökben több, sikeres előadást is tartott. Kiemelt szakmai területének számít még a vállalkozások számviteli és adózási átvilágítása, valamint cégcsoportok felépítésének kialakítása.
A felmerülő kérdésekre szívesen választ adok: szekeres.zsolt.tax@gmail.com;
