Cikksorozatom aktuális részében két cégformáról, a Kft-ről és a Zrt-ről írok részletesen, és mint mindig, elsősorban adótanácsadói szemszögből.

Korlátolt felelősségű társaság (Kft)

Alapítani legalább 3 millió Ft-os induló vagyonnal (jegyzett tőke) lehet. Néhány évvel ezelőtt még 500 ezer forint volt, de -a jogalkotó azzal az indoklással módosított jogszabályt, hogy a megemelt jegyzett tőke a hitelezők védelmét jobban szolgálja. Higgyék el nekem, hogy ez csak porhintés! Azért, mert az induló vagyont a társaság a működése során „felélheti”, azaz folyamatosan felmerülő költségeit ebből a forrásból is finanszírozhatja. Ha meg „baj” történik, és megszűnik a társaság, akkor az esetleges hitelezők (beszállítók, adóhatóság, stb.) egy árva fillért sem fognak találni a ládafiában. Más lenne a „leányzó fekvése”, ha a jegyzett tőkéhez a társaság nem nyúlhatna, azt banki letétben kellene tartania. Nem akarok senkinek ötletet adni, csak felháborít, hogy a jogalkotásban részt vevők sok esetben nem kezelik felnőttként a jogot alkalmazókat.

A Kft tagjainak „helytállási” felelőssége a cégükben keletkezett kötelezettségekért –bizonyos törvényi előírásokon kívül- csak korlátoltan, kizárólag a befektetett vagyona erejéig áll fent.

A Kft-t akkor érdemes alapítani, ha a tervezett árbevétel nagysága miatt a tagok korlátlan (amikor a cég kötelezettségeiért valaki a saját magánvagyonával is felel, lásd kkt-tagok, bt-beltagok) felelőssége már vállalhatatlan lenne.

 A Kft-k jelentős többsége a jövedelmének adózására a társasági adót (TAO) választja, csak szűk réteg az, aki a kisvállalati adózás (KIVA) szerint adózza le jövedelmét. Sok szakember a KIVA-t zsákutcának tartja, és a megszűntetése mellett érvelnek. Vannak, akik olyan cégeknek ajánlják, ahol jelentős bérköltség, minimális nyereség a jellemző, a gyakori osztalék kivétel pedig nem.

Tapasztalataim szerint a KIVA szerinti adózás jó lehet ingatlanhasznosítással foglalkozó Kft-knek, de akár patikát üzemeltető cégek számára is.

A 3 millió Ft-os induló vagyon sok vállalkozni akarót elriaszt, és inkább Bt-t, mint Kft-t alapít. A „pénznélküliség” áthidalására is található megoldás, csak tanácsot kell kérni ügyvédtől, adótanácsadótól.

A kialakult gyakorlat szerint akár a 3 millió Ft megléte nélkül is alapítható Kft, de ezt nem javaslom, mert akár súlyos következményei is lehetnek e lépésnek.

Az egyik ilyen „szokás”, hogy az ügyvédnél a tagok lenyilatkozzák: az induló vagyoni hozzájárulásaikat a Kft házipénztárába befizették. A befizetés megtörténtét sem az ügyvéd, sem a Cégbíróság nem ellenőrzi. Több ügyvéd ismerősöm véleménye szerint azonban a házipénztárba történő tőkebefizetést követnie kellene még egy lépésnek: a bankszámlára történő befizetésnek. De ha nem kell, akkor sem javaslom az alábbiak miatt:

• az induló vállalkozások közel 20%-ánál helyszíni ellenőrzést végez a NAV, mely kiterjedhet a házipénztárban lévő pénz meglétére is. Ha nincs meg a könyv szerinti összeg, akkor pénztárhiányt fog megállapítani a revízió, sőt akár büntetőper is indulhat (sikkasztás).
• elsősorban egyszemélyes Kft-nél fordulhat elő, hogy a NAV –a Kft-tag előző évekre leadott adóbevallásai alapján- vagyonosodási vizsgálatot indíthat a tag ellen, ha véleménye szerint a 3 millió Ft nem állhatott a magánszemély rendelkezésére.

A másik ilyen „szokást” hirdetésekben, reklámokban találhatjuk meg, amelyben székhelyszolgáltatók, könyvelő irodák piacszerzési céllal „megelőlegezik” a vállalkozást indítók számára az induló tőke összegét. Kialakult rendszert hoztak létre erre az „üzletágra”, de ezt az utat sem javaslom.

Magyarországon a Kft a legnépszerűbb cégforma, de bizonyos élethelyzetekben a Zrt jelenthet megoldást a vállalkozást indítóknak.

Zártkörűen működő részvénytársaság (Zrt)

A kezdő vagyon, amit össze kell kuporgatnia egy Zrt-re vágyónak nem sokkal több, mint a Kft 3 millió Ft-os összege: 5 millió Ft.

Nagyon sok ügyvéd, könyvelőiroda, vagy éppen a vállalkozás indítása témakörében írók, előadók döntő többsége nem szentel nagy figyelmet ennek a cégformának, méltatlanul.

Egyik ügyfelem elmondta, hogy nemsokára megszűnik a munkaviszonya, a jövőjét vállalkozóként képzeli el. Mivel 10 millió Ft megtakarítása van, így rendelkezésére áll a 3 millió Ft-os jegyzett tőke összege, ezért egyszemélyes Kft-t akar alapítani, amelyben ő lenne a tulajdonos és a vezető tisztségviselő is, havi díjazást nem akar felvenni, hanem a jövedelmét osztalékként kívánja kivenni. Elmondtam neki, hogy az általa felvázoltak alapján több mint 100 ezer forint (2020-ban 110.565 Ft/hó) adó-, és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik, függetlenül attól, hogy a cégnek lesz-e árbevétele vagy sem.

Ugyanis nem rendelkezik legalább heti 36 órás biztosítási jogviszonnyal, ezért attól a naptól kezdve, hogy a Kft tulajdonosa lesz, főállású társas vállalkozóvá válik, és adó-és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik.

Áttekintettük a lehetőségeket, amelynek hatására az ügyfelem Kft helyett 5 millió Ft-os Zrt-t alapított, közel a tizedére sikerült ezzel csökkenteni az utána keletkező havi kötelező fizetési kötelezettségét, és megtaláltuk az osztalék-kivétel alternatíváját is.

Az életből vett példa jól mutatja, hogy egy Zrt alapítása akár hosszabb távon is megoldhatja a vállalkozást indító tag(ok) azon szándékát, hogy amíg „be nem indul az üzlet”, addig a költségeit, főleg az adó-, és járulék-fizetési kötelezettségét alacsony szinten tartsa.

A Zrt alapítási költségei szinte azonosak a Kft-vel. Viszont két különbségre felhívom a figyelmet:

• a Zrt tagja is befizetheti a pénztárba a jegyzett tőke pénztárát, de azt be kell fizetni a társaság bankszámlájára is, mivel a cégbíróság rendszeresen ellenőrzi, és bekéri az alapító vagyon meglétéről a banki igazolást.
• Bizonyos többletköltségek merülnek fel a Zrt részvényeinek előállításával (KELER), illetve a részvények értékpapír-számlán történő elhelyezésével, tartásával kapcsolatban.

Az egyes cégformákkal kapcsolatban még rengeteget lehetne leírni, a magam részéről azokat a részeket emeltem ki, amelyről eddig nem, vagy kevés szót ejtettek mások.

A következő részt a társasági tagok (tulajdonosok) és a vezető tisztségviselők témakörével fogom kezdeni.

A cikk írójáról:

Szekeres Zsolt, regisztrált mérlegképes könyvelő, adószakértő. A vállalkozást indítók, és az ingatlanhasznosítók adótanácsadója. E témakörökben több, sikeres előadást is tartott. Kiemelt szakmai területének számít még a vállalkozások számviteli és adózási átvilágítása, valamint cégcsoportok felépítésének kialakítása.

A felmerülő kérdésekre szívesen választ adok: szekeres.zsolt.tax@gmail.com;